BeauFort London Acrasia Eau de Parfum 50ml
Ár:
58.500 Ft
(46.063 Ft + ÁFA)
| Átlagos értékelés: | Nem értékelt |
| Szállítási díj: | Ingyenes |
| Elérhetőség: | Raktáron |
|
Fejillat: Szicíliai citrom, Borakkord, Bergamott
Szívillat: Fahéj, Tömjén, Rózsa, Muskátli, Jázmin
Alapillat: Ámbra, Vanília, Pézsma, Pacsuli, Vetiver, Cédrusfa
|
|
Leírás és Paraméterek
Inspiráció: Egy 16. századi epikus allegorikus költemény; varázslónő; mitikus erdő.
Nehéz olyasmit szavakba önteni, ami olyan mulandó, mint egy illat, különösen egy Beaufort London-alkotást, melyek mindegyike egy rendkívüli és csábító utazásra invitálja viselőjét.
Az Acrasia egy mitikus erdő közepén, határozott boros jegyzettel kezdődik, olyan sötétvörös nedű illatával, mely feketére színezi ajkainkat.
Érdekes fémes jegyet hagy maga után, hiszen fémkupában szervírozták, hűvös tömjénködbe burkolózva illatos lázálmot sző, melyet hátborzongató rózsák rettenetes sikolya kísér.
Sistergő fahéjas rekettyebokrok tüskéi által átszakított bőrünkből lüktető ámbraláva folyik, halkan izzó zsarátnokon zúzott virágszirmok pörkölődnek, hangjuk belevegyül a fekete ajkaink közül feltörő, csábítóan reménytelen dorombolásba.
-----------------------------------------
Az Acrasia ihletője Edmund Spenser kora újkori angol költő "The Faerie Queene" című befejezetlen hőskölteménye, melyet I. Erzsébetnek ajánlott. Edmund Spenser korának ellentmondásos figurája, aki az ír kultúra lelkes megsemmisítője és Írország gyarmatosításának szorgalmazója volt az 1500-as években
A szerző célja a művel bevallottan a karizmatikus uralkodónő, I. Erzsébet dicsőítése volt, melybe némi önös érdek is vegyült, hiszen Spenser azt remélte, hogy a mű elismeréseként a királynő jól fizető udvari posztot adományoz neki. Spenser azonban nem érte el a várt célt: nagy jutalom helyett csupán egy szerény összeg ütötte a markát, s a királynő személyes audienciájára nem is nyert bebocsátást.
Az eposz „kívül fekszik a valóságon”, szereplői nem hús-vér emberek, hanem tünemények, világa nem reális, hanem tündérvilág. A költeményt egy rendkívül összetett allegóriának tartják, a műben szinte minden szimbolikus. Acrasia – egy elvarázsolt bástyában lakó boszorkány – karaktere a kísértést, az átalakulást és végül a pusztulást képviseli.
A történet folyamában lovagok nyargalnak sötét erdőkben, néha harcra kelnek; egy barlang mélyéből félig nő, félig kígyó szörnyetegek bukkannak elő. Távolabb egy háromtestű óriás tűnik fel, majd egy domb nagyságú sárkány éles karmokkal és roppant szárnyakkal, mellyel három napon át harcol egy lovag. Majd vad népeket kell legyőznie, vagy lángok övezte várakat bevennie, miközben finom hölgyek poroszkálnak az erdőkben, kiket oroszlánok őriznek, nymphák, tündérek, királyok összevissza keverik az ünnepélyeket… nem folytatom az események kibogozhatatlan láncolatát…
A költemény felhasználja Artúr király és az Artúr-mondakör kerekasztal lovagjainak történetét. Központi szereplői allegorikus alakok, ezt maga a költő hangsúlyozza az előszavában. Mindegyik könyv középpontjában a tündérkirálynő, Gloriana egy-egy lovagjának alakja áll, mindegyikük egy-egy erényt testesít meg, legyőzői a bűnnek és a „rendetlen” vágyaknak. Artúr király a magasztosság, hőn szeretett tündérkirálynője, Gloriana a dicsőség; a 12 lovag pedig 12 erény allegóriája – közülük azonban csak hat (hat könyv) készült el: a jámborság, a mértékletesség, az erkölcsi tisztaság, az igazságosság, az udvariasság és a barátság allegorikus alakjai.
„Egy hang e bájos dalt dalolta itt:
ó, nézd, csodás dolgokra éhesen,
a friss virágban saját napjaid.
Nézd, a szűzi rózsa mily édesen
bújik ki most még, mily szemérmesen,
s legszebb még szinte láthatatlanul.
Nézd, csakhamar mily szenvedélyesen
mutatja szép keblét ruhátlanul,
s ó, nézd, milyen hamar elhervad és lehull.”
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!