Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.

Elfogadom
Termékek Menü

A hajdani kalózok illatöröksége egy ősi világból I.

Az Acqua di Sardegna ház új niche kollekciója ismételten olfaktorikus emlékekkel rukkolt elő. A különbség az ezt megelőző Sandalia kollekciótól, hogy a Shardana kollekció darabjai nem legendákra, hanem történelmi eseményekre és az ősi mitologikus hagyományokra alapozzák illataik vonatkozásait. Teszik mindezt a Kr. e. 2000-es években élt serden kalóz népesség szemszögéből,  illetve a Krisztus előtti kétezres évek e területen élő népek hagyományait, szokásait és gazdasági ténykedéseit figyelembe véve.
 
 
De szó esik a görög Daidaloszról, a fafaragás, az építészet ősi mesteréről, aki unokaöccse Talósz meggyilkolása miatt száműzetésbe került (Talósz a fazekasmesterség és a fazekaskorong feltalálója). Daidalosz Kréta szigetére menekült, ahol a Minotaurusz szörnyeteg számára megépítette a minószi labirintust. Minósz királya bezárta a mestert és fiát, Ikaroszt, akik az útvesztőből viasz és méz segítségével összeragasztott szárnyakkal kívántak távozni, átszelve a tengert, egyenesen Szicíliába. De sajnos Ikarosz, apja felszólítása ellenére túl közel merészkedett a Naphoz, így mesterséges szárnya megolvadt és a tengerbe veszett. A parfüm üzenetét tekintve a fő mondanivaló maga az ÚT. Egyfelől Daidalosz labirintusa, melyen csak Ariadné tud kikeveredni fonala segítségével. Ez az út ködös, útvesztőkkel és csapdákkal teli, ráadásul egy bikafejű szörny él benne, mely talán lelkünk sötét oldalát jelenti. A vele való találkozás megrázó, de katartikus is lehet. Nem véletlen hát, hogy az alkotó egy misztikus, gyantás ámbrát hozott létre, mely egyszerre ártatlan és fenyegető.
 
 
Ugarith - Egy ókori település valahol Nyugat-Szíriában. Kezdeti városhalmai időben a Kr. e. 7. századig nyúlnak vissza. A pontos földrajzi elhelyezkedése sokáig ismeretlen volt, míg 1928-ban egy mezőgazdász szántás közben véletlenül felszakított egy ókori sírt, és az ásatások futótűzként tárták fel ezt az ősi várost. Ugarit városát szinte hermetikus időkapszulába burkolózva találták meg a 20. század elején, holott túlélte a serden kalóz népek kalandozásait, az elnéptelenedést és az asszír térhódítást. Az illat ezt a hajdan volt urbanikus pezsgést hivatott megmutatni. Az ylang-ylang, a rózsa és az aranyat érő sáfrány, mintha a város nemeseinek, kiválasztott szellemi vezetőinek fennkölt illatát szimbolizálná, melyet alulról megtámogat egy testes alsó- és középosztály, ennek az ősi városnak a vibráló forrongását adva. A szívben felfedezhető száraz ámbra, porózus írisz cédrussal és ibolyával mintha az embertömeget és a folyton folyvást való építkezést jelenítené meg. Az alap a fejillat lángoló virágaival szemben komoly és magasztos az oud, szantálfa, kasmír és pézsma elegyével. Mintha egy olyan archaikus ellentét nézne szembe az illatban, amit már a hajdanán éltek is jól ismertek. 
 
 
Honebu - A Haou Nebou név egyiptomi kifejezésről megoszlanak a vélemények, mit is jelent pontos͖͖an. Egyesek szerint “tengeri népeket”, mások szerint az egyiptomiak így nevezték gyűjtő néven a görögöket. Megint mások azon a véleményen vannak, hogy az ókorban ismert világ határain belül található mediterrán szigetegyüttest hívták így. A serden tengeri martalóc nép, akik előszeretettel utaztak a határok nélküli, szabadságot jelentő tengereken, gyarmatosították Egyiptom egyes részeit, majd megfeletkezvén kalóz mivoltukról, őseiknek a nemes egyiptomiakat tulajdonították. Az illat ezt a citrusos, tengeri fougere maszkulinitást jeleníti meg, melyben jelen van egyszerre a hódító erő, harcos dinamizmus és vad elegancia. A szívben található homok akkord, cisztusz és eukaliptusz végigkíséri ezt a friss vibrálást, de a tengeri jegyek az alapból kiérezhető alga és labdánum elegyben is újra felütik a fejüket és ismételten vízi ütközetbe kezdenek.
 
Folytatás következik!
Tartalomhoz tartozó címkék: Sandalia
blog comments powered by Disqus