Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

HÉTKÖZNAPI PARFÜMOLÓGIA – illatkerék, illatcsaládok és alcsaládok

Az illatjegyek megismerése minden parfümszerető ember számára kulcsfontosságú, hiszen az illatok, illatcsaládok összetételének alapelveit megértve és elsajátítva kellőképpen felvértezve vághatnak bele az online vásárlásba is, mert így biztosabban és nagyobb eséllyel találhatják meg a nekik tetsző és szerethető illatot.

 

Ennek egyik első és legfontosabb eleme a különböző illatcsaládok és a bennük rejtőző illatjegyek megismerése, melyekkel könnyedén leírható a parfümöket alkotó összetevők objektív megoszlása, a felső fej, a szív és a bázis között.

A természetes és szintetikus aromás vegyületek ezreinek számát tekintve az illatvilág folyamatosan a teljes káosz felé halad. Így nem meglepő, hogy a parfümtörténelem során számos kísérletet tettek a különféle illatok univerzumának feltérképezésére, egy átfogó keretrendszerbe való rendezésükre.

Az illatjegyek megértése

 

A parfüm felső fej illatjegyeiapró és illékony, könnyű molekulákból állnak, amelyek gyorsan elpárolognak, de szinte azonnal megjelennek a parfüm permetezését követően, így ezek a kezdeti impressziókhoz elengedhetetlenek. Ide tartoznak többek között a citrusfélék (citrom, mandarin, bergamott), az eukaliptusz, a menta és a verbéna.

Miután a fejillatok elillannak, átveszik a hatalmat a középső szívillatok, melyek gyakorlatilag a parfüm testét alkotják és jellemzően hosszabb ideig tartózkodnak bőrünkön, mint a fejillatok. Ide tartozhat a levendula, ylang-ylang, ánizs, kardamom, jázmin, geránium, szegfűszeg, szerecsendió, fenyő, tubarózsa, rózsa, magnólia.

A parfüm igazi mélységét és szilárdságát a bázis, vagyis az alapillatok adják, melyek jellemzően az első két periódusban nem vagy kevésbé érezhetők, de észlelésüket követően akár 24-48 órán keresztül is bőrközelben maradva elvarázsolják a parfüm viselőjét. Ide tartozik többek között a benzoin, perubalzsam, frangipani, fahéj, tömjén, guajakfa, labdanum, pacsuli, vetiver, szantálfa, tonkabab és a vanília.

Az életünket végigkísérő „tökéletes illat” keresése során nehéz eldönteni, hogy hol is kezdjük a kutakodást a több száz, vagy több ezer illatjegy, illatcsalád és alcsalád dzsungelében, ami első ránézésre akár ijesztő is lehet. Ennek a borzongatóan kellemes ijedelemnek a megelőzése, vagy pozitív kiteljesedése érdekében az illatjegyek és az azokat magukba foglaló illatcsaládok megismerése előtt vessünk egy pillantást a kategorizálást segítő illattérképre, diagramra és illatkerékre.

Mi a csuda az illatdiagram, vagy illatkerék?

Emlékszel a színkerékre az iskolai művészeti, vagy rajzórákról? A színek egymáshoz való viszonyuk szerint helyezkednek el egy kördiagramon, az egyik szín szinte beleolvad a másikba, a szemközti színek pedig hatalmas kontrasztot mutatnak, szinte összecsapnak egymással. Az illatkerék ugyanezen a szisztémán alapul, egy kerek, színes diagram vagy táblázat, amely bemutatja a különféle illatcsaládokat és alcsaládokat, úgy csoportosítva, hogy azonnal szembeötlő legyen az egyes illatok hasonlósága vagy éppen különbözősége, ezáltal rámutatva egymáshoz való esetleges baráti, illetve ellenséges viszonyukra is. Az egymással szomszédos illatcsoportok hasonló, közös illatos tulajdonságokkal rendelkeznek, míg az egymástól távolabb fekvők kevésbé rokonok.

Az illatkerék első prototípusát Paul Jellinek osztrák parfümőr készítette, szaghatások diagramjának elnevezve, melyet a The Practice of Modern Perfumery (1949) című könyvének eredeti német kiadásában tett közzé.

 

 

Jellinek illatos térképe számos illatkategóriát vagy típust javasol, külön kiemelve az emberi pszichére gyakorolt hatásukat, pld. stimuláló, erogén, nyugtató vagy friss.

Izgalmas utazásban lehet részünk, ha komolyabban elmerülünk Mandy Aftel a kaliforniai Aftelier Perfumes orrának természetes esszenciákból szőtt parfümkerekének labirintusában. Az Aftelier Natural Perfume Wheel vizuális módon írja le az illatok egymáshoz való viszonyát – összekapcsolva például a fűszeres illatokat a vörös árnyalattal –, feltárva ezáltal a színek és az illatok közötti kapcsolatokat is, a szinesztézia egyik aspektusaként. Segít az aromák fogalommeghatározásában azáltal, hogy összekapcsolja a már meglévő vagy éppen hiányos szókincset a különféle illatokkal. Egy egyszerű vizuális módszer az átélt illatélmény szavakba öntéséhez, az illatok és az illatcsaládok közötti kapcsolatok megértéséhez.

 

Az aromakémiai anyagok iránt érdeklődők választhatják a Givaudan metrótérképre emlékeztető kémiai illatanyag diagramját.​

 

Végül, de nem utolsósorban merüljünk el Michael Edwards illatosztályozási rendszerében, annak is a többször módosított és szakmai körökben etalonnak tartott illatkerekének rejtelmeiben.​​

 

Ezt az illatosztályozási rendszert Michael Edwards parfümszakértő abból a célból fejlesztette ki, hogy segítsen a kiskereskedőknek a parfümök hatékonyabb, személyre szabott ajánlásában. A világ legkifinomultabb „orrának” tartott Michael Edwards egy brit parfümszakértő-szerző, a Fragrances of the World®alapító szerkesztője, amely napjainkban a parfümök osztályozásának egyik legteljesebb útmutatója. Azóta szinte ipari szabványnak bizonyult, hiszen a borászok vagy a professzionális borkóstolók is gyakran az illatkereket használják a bor aromás vegyületeinek beazonosítására.

Az illatkeréknek négy standard családja van: virágos/floral, keleti/oriental, fás/woody és friss/fresh, melyek mindegyikét 3 vagy 4 alcsaládra osztotta fel, melyek mindegyikét bizonyos fókuszillatok jellemeznek, így már részletesebben leírva az adott parfüm illatát: például „virágos keleti”/”floral oriental”, „keleti fás”/”woody oriental”, „fás mohás”/”mossy woods” és „friss vizes”/”fresh water”.

Például egy virágos illat, bizonyos illatjegyek hozzáadásával, lágy virágossá válik, egy friss illat pedig válhat citrusos, vizes, vagy akár zöld jellegűvé is. Az illatkerék egy korábbi változata a fougère családot ötödikként a kerék közepére helyezte, mivel az mind a négy illatcsalád egyes illatjegyét tartalmazhatta, a legújabb változatban a fás és friss család határán, a száraz fás és citrusos illatok közé került aromás név.

Nézzük elsőként a virágos/floral illatok családját!

 

Az egyik legrégebbi és leggyakrabban előforduló család, melyet sok ismert, jellemzően nők számára készült parfümben használnak, de napjainkban egyre több férfi illatban is felbukkan. Több rendszertanban is találkozhatunk a „soliflore” jelzővel, mely olyan parfümöket takar, melyekben egyetlen virág illata dominál, míg ezzel ellentétben a „virágos csokorban” számos különböző virág illatát érezhetjük a fej, a szív, esetenként az alapillatok között is.

Edwards rendszerében a családon belül megkülönbözteti a „virágos alcsaládot”, melyet a frissen vágott virágok – lásd rózsa vagy liliom – illata jellemez, a lágy, „puha virágos” alcsaládot, melynek kompozíciói kissé porosak, aldehidesek, édesek, esetenként krémes illatúak, míg a „keleti virágos” alcsalád fő illatjegye lehet a narancsvirág és az édes fűszerek.

A keleti/oriental család jellemzői

A keleti illatok gazdag esszenciái egzotikus, fűszeres gyantákat tartalmaznak, fás és ámbrás, kifejezetten meleg és érzéki aromákat létrehozva, esetenként gourmand ínyencségeket is magukba olvasztva, mint a kávé, a vanília, a fahéj, vagy akár a csokoládé. Mindezeknek köszönhetően a keleti illatok gyakran a hűvösebb hónapokhoz társulhatnak.​

Az illatkerékben elmélyülve az alábbi alcsaládokra bukkanhatunk: a „puha keleti”/”soft oriental” fő illatjegyei a füstölők különböző változatai és az ámbra – hasonlatosan mint a „keleti”/”oriental” alcsalád esetében, ahol még egyértelműbb a gyanták és a vanília jelenléte –, míg a „fás keleti”/”woody oriental” alcsaládban a szantálfa és a pacsuli pompázik.​​

Mi fán terem a fás/woody illatcsalád?

A fás illatok jellemzően gazdag és meleg illatjegyek keverékeiből állnak, szantálfa, pacsuli, cédrus vagy vetiver, gyakran olajos gyanták vezetnek a forró szívébe, máskor meg friss citrusfélék és aromás fejillatok jellemzik.

A „fás”/”woods” alcsaládot aromás fák és a vetiver jellemzi, a „mohás fa”/”mossy woods”-nál megjelenik a tölgymoha (ami igazándiból zuzmó) erdőszerű, gazdag és földes aromája, de krémesebb oldalát is csillogtathatja az ámbra révén, míg a „száraz fa”/”dry wood” esetében már a bőrös illatjegyek is előpenderülhetnek az illat szívében. 

A friss/fresh illatcsalád jellemzői

Miután 2010-ben Michael Edwards az illatok érzékelésével kapcsolatos legújabb tanulmányok alapján módosította a diagramot, a kerék közepéből a fougère családot a citrus és a száraz fa alcsaládok közé helyezte „aromás/aromatic” elnevezéssel, így készre hangolva a napjainkban is érvényben lévő illatkereket. Erre a finomhangolt aromás alcsaládra jellemző illatjegyek a levendula és az aromás fűszer- és gyógynövények, míg a „citrusos”/”citrus” alcsaládon belül a nevéből adódóan citrusfélék dominálnak, a bergamott és más citrusolajok. A „vizes”/”water” alcsaládban a vizes és sós tengeri illatjegyek dominálnak, gyakran aromakémiai anyagokkal apellálva.A „zöld”/”green” alcsaládot a galbanum és a zöld illatjegyek uralják, gyakran friss és virágos aromákkal egyesítve, míg az utolsóként említendő „gyümölcsös”/”fruity” alcsalád legfontosabb illatjegyei a világ minden tájáról származó gyümölcsök káprázatos aromái, a citrusfélék kivételével. (Ebben a témakörben szándékosan nem részleteztem az 1880-as évek elején elindított, a parfümgyártást forradalmasító fougère illatcsaládot, hiszen az egy önálló írást érdemel.)​

A témakör folytatásában részletesen megismerkedhetünk az összetett és bonyolult működésű illatkerék lényegét és alapjait jelentő – zömében a mindennapi életünk során közelről is jól ismert – illatjegyek sokaságával.​

 

„Egy nagyszerű parfüm egy olyan műalkotás, mely emelkedetté teszi napjainkat, kísérti éjszakáinkat és mérföldköveket állít az emlékeinknek. A parfüm folyékony érzelem.” (Michael Edwards)

 

                                                                                                                                                KLZ

Tartalomhoz tartozó címkék: niche kisokos parfumkisokos
blog comments powered by Disqus