Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.

Elfogadom
Termékek Menü

Az eső illata – ami nem is az esőé

A parfümök egyik egyszerű, de nagyszerű csoportját alkotják az úgynevezett aquás, azaz vizes illatok. Józan paraszti ésszel gondolkozva az esős, eső utáni illatoknak is ebbe a kategóriába kellene tartozniuk, ám ezek az alkotások valamiért mégis különböznek kicsit a klasszikus vizes társaiktól. Hogy miért, arról lesz most szó.
 
 
Az esőnek önmagában nem igazán van illata, szaga, hiszen nagyrészt vízből áll. Akkor mégis miért érezzük azt a többségünk által kellemesnek tartott illatot, amely eső alatt/után vesz körbe minket? És mi is ez az illat? Nos, egy szóval: petrichor.
 
KÖSZÖNJÜK, KEDVES NÖVÉNYEK ÉS BAKTÉRIUMOK
 
Az eső illatával foglalkozó tanulmányok már jóval korábban megjelentek – az első komolyabb tudományos értekezések a 19. században láttak napvilágot ebben a témában –, maga a petrichor kifejezés viszont csak a 20. században, egészen pontosan 1964-ben született meg. Két ausztrál tudós, Isabel Bear és Richard Grenfell Thomas publikációjában jelent meg először ez a mozaikszó. Thomas alkotta meg az ógörög pétra/pétros (szikla/kő) és ikhṓr (istenek vére) szavakból. A petrichor az a földes illat, amely akkor keletkezik, amikor eső esik a száraz talajra.
 
 
A petrichor alapját olyan olajok képezik, melyeket száraz időszakokban növények bocsátanak ki, majd a talaj és a kőzetek magukba szívnak. És ott jól el is vannak, mindaddig, amíg… Igen, amíg nem kapnak egy jó kis esőt! Amikor ugyanis egy esőcsepp porózus felületre kerül, a pórusokból levegő tör a felszínre miniatűr buborékok formájában, amelyek aeroszolokat bocsátanak ki. A lassabb sebességgel mozgó esőcseppek általában több aeroszolt termelnek, ami magyarázatul szolgál arra, hogy miért érezhető intenzívebben a petrichor enyhe esőzések után. Szóval ezek az aeroszolok hordozzák azt a jól ismert esőillatot.
 
No meg a geozmin, egy talajlakó baktériumok által termelt kémiai vegyület, amely a lehulló csapaték hatására – vagy szántáskor – kerül a levegőbe. A geozmin is görög eredetű mozaikszó, konkrétan földszagot jelent: geō (föld) + osmḗ (szag). A geozminra a talajban lakó apró ízeltlábúak mellett az emberi orr is rendkívül érzékeny, 100 billiomodnyi koncentrációban már megérezzük. Viszonyításképp: a vér szagára rendkívül érzékeny cápák szaglószerve „csak” 1 milliomodnyi vért képes kiszűrni a tengervízből. A geozminnak kifejezetten földes, dohos illata van, ez felelős többek között a cékla földes aromájáért is.
 
A geozmin szerkezete
 
Villámlás hatására a légkörben ózon termelődik, ezért mennykő által kísért eső során az ózon friss, tiszta illata is keveredik a petrichorral.
 
NEMCSAK A TEVÉK SZÁMÁRA (VOLT) FONTOS
 
A petrichornak az élővilágban nagy szerepe van. A tevék például a segítségével képesek rátalálni a sivatagban a vízforrásokra, oázisokra. De nem kell az állatvilágig mennünk példákért, hiszen az ember génjeibe is valószínűleg kódolva van az „érzékenység” az esőszagra, az őseink életében ugyanis kulcsszerepe volt az esővíznek és az esős időjárásnak.
 
 
Az igazi, hamisítatlan petrichor vidéken, a természet közelében érezhető és élvezhető a leginkább. Városi környezetben eleve kevesebb a földes, füves terület, ráadásul a felszabaduló illatmolekulákba „bezavarnak” a városi élet velejárói, elég csak a forgalomból eredő légszennyezést említeni.
 
 
ESŐILLATOK A CHERRY GARDENBEN
 
 
A száraz, forró ausztrál nyárban hűsítő eső hoz felfrissülést. Az ezt követő percek hangulatát, illatát hivatott megmutatni nekünk a Petrichor Plains.
 
 
 
A párizsi parfümház egyedi kompozíciójának a szívillatában található meg a geozmin, megidézve az eső áztatta talajt.
 
 
 
Ez egy kifejezetten városi eső utáni illat. Kuba fővárosának aszfaltos és kockaköves útjainak kipárolgását jeleníti meg egy frissítő nyári zuhé után.
 
 
TOVÁBBI ESŐS ILLATAINK
 
blog comments powered by Disqus