„A bumm mindig hirtelen jön”
A japán kultúra érdekes, különleges, nem ritkán különös a világ más részein élők szemében. De mi a helyzet a japán parfümiparral? Beszélhetünk egyáltalán ilyenről? Vannak japán parfümőrök? Természetesen vannak, az egyiknek közülük két illata is megtalálható a Cherry Garden polcain. Ő nem más, mint Inaba Tomoo, a Zoologist ház Nightingale és Moth illatának megalkotója. A róla szóló rövid írásunkban a japán parfümkultúráról is kiderülnek érdekességek.
MAGA MÖGÖTT HAGYTA A NAGYVÁROSI NYÜZSGÉST
Inaba Tomoo parfümőr, illetve parfümszakértő újságíró, a legnagyobb japán parfümös weboldal, a profice.jp szerkesztője. Közel tízezer parfümről írt már véleményt, kijelenthetjük tehát, hogy rajta tartja a kezét a parfümvilág ütőerén. Designer és niche vonalon egyaránt mozog.
Korábban, a húszas éveiben esemény- és kiállításszervezőként dolgozott, elmondása szerint hosszú, kemény időszak volt ez. Aztán jó tíz évvel ezelőtt elhagyta Tokiót, ahol 20 évig élt, és elköltözött Kjúsúra, a négy japán fősziget legdélebbikére, hogy kiskutyáival élvezhesse az óceánparti vidéki életet.
Az illatok iránti érdeklődése és szeretete sok más parfümőrhöz hasonlóan a gyerekkorából ered, és a családjához kötődik. A kertjükben rengeteg virág és zöldség kapott helyet, az édesanyja és a nagymamája viselte gondjukat. Az anyukáját különösen érdekelte a növények világa, ezért beutazta a világot, hogy minél több botanikus kertet vehessen szemügyre testközelből. A saját kertjükben a kis Tomoo megismerhette az osmanthus, többféle nárcisz, a cukorborsó, a frézia, a boroszlán, a lilaakác, a magnólia, a gyömbérliliom, az orchidea, a yuzu, a narancs, a füge és még sok egyéb növény illatát.
Inaba Tomoo egy indiai tubarózsafarmon
Japánban egy iskola működik, amely professzionális parfümőröket képez. A japán parfümőrök 90%-a úgymond „ízesítőként” ténykedik, többnyire élelmiszeripari cégeknél, míg a 10%-uk dolgozik piperecikkekben és tisztálkodási szerekben található illatokon. Inaba a 2000-es évek elején kezdett elmerülni a parfümőrködés rejtelmeiben, tette mindezt autodidakta módon. Sokat utazik külföldre lepárlóüzemekbe és farmokra ellátogatva, így személyesen veheti szemügyre, hogyan termesztik a növényeket és nyerik ki belőlük az illatanyagot Madagaszkáron (ylang-ylang, gyógynövények), Indiában (tubarózsa, jázmin sambac, nagarmotha.), Srí Lankán (szerecsendió és egyéb fűszerek), Tunéziában (narancsvirág, muskátli) vagy Réunion szigetén (vanília, vetiver, muskátli).
SAJÁT KERT, KUTYÁK, BOROK, TÚRÁK
Az egyik kedvenc alapanyaga a tubarózsa, a grasse-i és indiai útjai során ez tette rá a legmélyebb benyomást. Ezt követően ő maga is nevelgetni kezdte ezeket a virágokat. Vallja, hogy jobban megszeretjük az illatokat, ha mi magunk neveljük az alapanyagukat szolgáltató virágokat, a saját kertünkben szagolgatjuk, és így jobban megértjük azokat.
Munkamániás személyből kiegyensúlyozott emberré vált, miután vidékre költözött. A fővárosi létet követően elkezdte élvezni a stresszmentes életvitelt, virágokat és zöldségeket termesztve a saját kertjében. Nappal illatokat tesztel, hogy aztán megossza róluk a véleményét, este pedig a kedvenc parfümjeit fújja magára. A leginkább akkor tud kikapcsolódni, amikor a kutyáival tölti az idejét, miközben élvezi a virágok és gyógynövények illatát. Emellett szívesen fogyaszt finom borokat, és kirándulni is nagyon szeret.
Mindennap maga főzi az ebédjét, vidéki zöldségeket felhasználva, amelyek szerinte mind rendkívül ízletesek. Ugyanakkor nem vegán.
A parfümökről írt beszámolóit remek tanulási eszköznek tekinti, amelyeken keresztül jobban megismeri a parfümipari alapanyagokat, ezáltal jobb parfümőrré válik. „Minél többet szagolok és írok véleményt más parfümőrök műveiről, annál kritikusabb leszek a saját munkámmal.”
A véleménycikkek írása mellett folyamatosan bővíti ismereteit parfümös témájú könyvek, vintage illatokról szóló írások olvasásával, és mint említettük, az alapanyagok jobb megismerése végett többet is saját maga termeszt a kertjében. Ennek köszönhetően tömjénért, jázminért, damaszkuszi rózsáért, százlevelű rózsáért, ciprusért, kassziáért, pacsuliért, tubarózsáért, olasz szalmagyopárért, kardamomért, korianderért, borsért és vaníliáért sem kell a szomszédba mennie. A tubarózsa mellett a kedvenc összetevői közé tartoznak a laoszi fűszerek, a dohány és a bőr.
FIGYELMES JAPÁNOK
A folyamatos tanulás mellett tanít is. Az illatok iránt érdeklődő hobbistáknak tart ilyen témájú órákat. Tapasztalatai szerint a parfümőrök többsége elég önző figura, nem szívesen osztják meg a tudásukat, ő azonban örömmel adja tovább az ismereteit a lelkes amatőröknek.
Japán szigetország, ez pedig hatással volt a kultúrájára, beleértve a parfümkultúrát. Miután hosszú évszázadokig nem érte idegen hatás, a távol-keleti országban sajátos kultúra alakult ki. A parfümök importja a 19. század vége felé kezdődött, addig nem kerültek kapcsolatba a világ többi tájának illatszereivel. Egy ideig a japán parfümök nagy része csak a híres európai parfümök másolata volt. Aztán megjelentek hazai márkák, amelyek komolyabb szinten kezdték művelni a parfümkészítést.
Inaba Tomoo parfümorgonája
A japánok többsége manapság beéri a tipikus mainstream designer illatokkal, és csak alkalmanként használja azokat. Jó modorú és figyelmes emberként csak néhány fújásnyit visznek fel magukra, igyekeznek alig észrevehetők maradni, attól tartva, hogy a túl erős illatfelhőtől rosszul lesznek a körülöttük lévők. Ezenkívül Japán párás ország, ezért ha parfümöt viselnek, az illat hatósugara nagyobbá válik.
Elsősorban az európai luxusmárkák termékei iránt van kereslet. Ezt Inaba azzal magyarázza, hogy közvetlen, szárazföldi szomszédok nélküli országban élve a japánok hajlamosak misztifikálni a távoli országokat és az onnan érkező javakat.
A felkelő nap országában is élnek persze kifinomultabb orrú emberek, akik vágynak a különlegesebb kompozíciókra. A niche márkáknak is megvan tehát a rajongótáboruk.
FEKETE PÁRDUCNAK INDULT, MOLY LETT BELŐLE
A niche világ többek között az alkotói szabadságról szól, e tekintetben azonban Japán korántsem ideális hely a parfümőrök számára. Japánban ugyanis megfelelő engedély nélkül senki sem forgalmazhatja a saját parfümjét, illetve importálhat külföldről illatszert, az engedély megszerzéséhez pedig rengeteg pénz kell, és sok időbe telik. Sokan mondják, hogy a japán gyógyszerészeti törvények a legszigorúbbak a világon! Az országban az illatszerekre és kozmetikumokra olyan szabályozások vonatkoznak, mint a gyógyszerekre.
Ezért is jött nagyon jól Inaba Tomoónak a Zoologisttól kapott felkérés, hogy készítsen a kanadai brandnek egy illatot. Hogy a sok lehetséges állat közül miért épp a fülemüle (Nightingale), más néven csalogány ihlette meg, így nyilatkozott:
„A Nightingale alapváltozata 2013-ban született meg. Egyike volt annak az ötven vagy még több saját keveréknek, amelyeket az évek során készítettem magamnak. Nagyon szép és egyedi volt, ezért úgy döntöttem, továbbfejlesztem, csiszolgatom, hogy a Zoologist aztán kiadhassa. Az ihletet hozzá egy ősi japán versből merítettem. Japánban a tavasz beköszöntét a szilvafák virágzása és a csalogányok gyönyörű dalai jelzik, ezért úgy gondoltam, hogy a Nightingale a tökéletes név ennek a parfümnek.”
A 2016-ban piacra dobott Nightingale a szilvavirág és az oud köré épül. Inaba szerint a könnyedebb illatokhoz szokott honfitársainak túl erős, ám őt sosem a japán piac befolyásolja az illatok megalkotásakor. A különc és bevállalós parfümjeiről híres Zoologist kollekciójába pedig jól illik ez az edzettebb orroknak való elixír.
Inaba Tomoo és Victor Wong
A Nightingale jó ugródeszka volt Inabának, a saját szavaival élve parfümőrként kinyílt előtte az ajtó. A japán úriember nem sokkal később elküldte néhány új műve prototípusát Victor Wongnak, a Zoologist tulajdonosának. Az egyiket szintén a fentebb említett vers ihlette, amelyben sötétben égő tűz jelenik meg. Ez a sötét, misztikus, kissé púderes illat rögtön elnyerte Mr. Wong tetszését, de míg Inaba a Black Panther (Fekete párduc) nevet adta volna neki, a Zoologist tulajdonosa egyből a Moth, azaz a Moly nevet javasolta.
„Azt gondoltam, hogy ez nem túl aranyos név – választolta Inaba arra a kérdésre Wongnak, hogy mi volt az első reakciója. – Az eredeti formulában sok indiai fűszert használtam, ami miatt egy fekete párduc benyomását keltette bennem. Ma már azonban úgy gondolom, hogy a Moth jobban illik hozzá, mint a Black Panther. Ha Black Panther néven adtad volna ki, akkor az azonos című film miatt nehezen szerezhetnéd meg a védjegyet, pedig a parfüm másfél évvel korábban készült.”
A kömény-heliotróp-guajakfa központú Moth nem a legkönnyebben befogadható parfüm a piacon, de Inaba Tomoónak arra az esetre is van egy jó tanácsa, ha nem nyerné el a tetszésünket.
„Ha kipróbálsz egy új parfümöt, és nem tetszik, fontos, hogy más évszakokban is próbáld ki. Gyakran váratlanul beleszeretsz valamibe, amiről korábban úgy érezted, hogy nem volt jó, és a »bumm« mindig hirtelen jön.”
Forrás: ideoparfumeurs.com, fragrantica.com, zoologistperfumes.com
